Ez a jogintézmény először az 1959. évi IV törvényben, a régi Ptk-ban kapott helyet, majd az új Ptk-ban a 2013. évi V. tv-ben 6:155. § (2) bekezdésben került azonos tartalommal megfogalmazásra, alapja az 2011/7/EU irányelv 6. cikk (A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről).

A törvény szerint: aki fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni.

1./ Első kérdés, hogy kire vonatkozik ez a kötelezettség?
A törvény értelmében a vállalkozásokra és a hatóságok vállalkozásokkal kötött szerződéseire
Ptk. 8:1. § [Értelmező rendelkezések]
(1) E törvény alkalmazásában
4. vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy

2./ Milyen ügyletek kapcsán alkalmazandó ez a szabály?
Minden szerződés kapcsán, amit vállalkozás vállalkozással köt
Felmerül a kérdés, hogy szükséges-e a kötelezettség írásban való elvállalása?
Nem, maga a fizetési késedelem alapozza meg a kötelezettséget.

3./ Ki kell-e kötni a szerződésben azt a fizetési kötelezettséget?
Nem, a törvény rendelkezéseiből következik, hogy ez a törvény erejénél fogva minden késedelembe esőt terhel.

4./ Milyen mértékű ez a kötelezettség, vagyis mekkora összeg terheli a késedelembe esőt?
EUR 40, azaz negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeg és ez a késedelmes összeg nagyságától független.

5./ Ez az összeg a kamaton felül fizetendő?
Igen, a törvény értelmében a kamaton felül fizetendő ez az összeg, azonban az esetleges kártérítésbe beszámítható

6./ Kizárható-e ez a kötelezettség?
Nem, a törvény értelmében ezen kötelezettség kizárása semmis.

7./ Korlátozható-e ez a kötelezettség
Nem, korlátozása is semmis.

8./ Lehet-e magasabb összegű kötelezés?
Igen, érvényesül a Ptk. diszpozitívitása, csak az alacsonyabb összegben való meghatározás, vagy a kizárása semmis.

9./ Kell-e bizonyítani a késedelemből eredő kárt?
Nem, ez átalány jellegű, csupán a késedelem szorulhat bizonyításra és az ezt meghaladó mértékű kár követelhető.

10./ Mikortól terheli ez a kötelezettség a vállalkozásokat?
1959. évi IV. tv. 301/A. § (3), 301/B. § (4) 2013. július 1-től lépett hatályba, így a 2013. július 1. után megkötött szerződésekre alkalmazandóan, a gazdasági társaságok között. A rendelkezést átvette az új Ptk is, így a kötelezettség folyamatos

11./ Függ-e a késedelem időtartamától a kötelezettség?
Nem, lehet ez a szerződésben meghatározott bármely rövid, vagy hosszú egység.

12./ Szükséges-e külön felszólítás a fizetésre?
Nem, a kötelezettség beálltához felszólítás nem szükséges, a törvény erejénél fogva terheli a késedelembe esőt.

13./ Vonatkozik-e a kötelezettség egyes részletekkel való fizetési késedelemre is?
Igen minden egyes késedelemre vonatkozik.

14./ Kimenthető-e a késedelem?
Nem, ez objektív kötelezettség.

15./ Köteles-e a jogosult behajtani az összeget?
Noha vannak ettől eltérő álláspontok is, az általánosnak az tekinthető, hogy a jogosultat nem terheli ez a kötelezettség, egyezség keretében elengedheti a tartozást, de jelenleg olyan szabály sincs, ami alapján általános kötelezettség lenne az összeg behajtása.

16./ Az adós milyen tartozásának tekinthető ez a követelés?
A Ptk. 6:46. § szerinti elszámolási sorrend: költség, kamat, főtartozás.
Ez a sorrend a jogosult oldaláról diszpozitív, vagyis ettől, az adós számára hátrányos sorrendtől eltekinthet.
A behajtási költségátalány sui generis, vagyis önálló jogcím, azonban jellegében a költség, tehát a teljesített fizetésből első helyen kell levonni.

17./ Végül felmerülhet a kérdés, hogy kamatozik-e ez a követelés?
Nem kamatozik, azonban a kamaton felül és fizetendő.

dr. Nádas Gábor
ügyvéd
Telefon:(1) 340-4150
E-mail: nadas@nadas.eu
www.onlinejogsebesz.hu